A nitromet�n csup�n egy a “nitroparafinok” nevû k�miai anyagok csal�dj�b�l. A nitromet�n testv�rei m�g a nitroet�n �s az 1-nitroprop�n �s a 2-nitroprop�n.


Nitroet�nt csup�n kis mennyis�gben haszn�lhatunk sikeresen (azokn�l a nagy versenymotorokn�l, amelyek �zemanyaga �ltal�ban tiszta nitromet�n, gyakran alkalmaznak nitroet�nt kis mennyis�gben, hogy elker�lj�k a robban�st forr�, p�r�s idõben). Egykoron a nitroet�n a nitromet�n �r�nak fele volt, ma azonban szinte ugyanannyiba ker�lnek, aminek k�vetkezt�ben nem �ri meg a bajl�d�s a minim�lis megtakar�t�s�rt.

A nitroprop�nok egyike sem haszn�lhat� modell�zemanyaggal (�rdekess�gk�nt megjegyzendõ, hogy a nitromet�n is prop�nb�l k�sz�l...).

Az egyetlen (megb�zhat�) alternat�va teh�t a nitromet�n. Nos igen, nitromet�n = motorteljes�tm�ny. Vannak azonban felt�telek �s �sszef�gg�sek. Elõsz�r is: nem n�veli a teljes�tm�nyt csup�n az�rt, mert egy „forr�” k�miai anyag. Egy�ltal�n nem. Ez meglepet�s lehet sok olvas�nak, de az �zemanyag fõ �sszetevõjek�nt haszn�lt metanol (metilalkohol) a leggy�l�konyabb anyag, m�ghozz� k�zel k�tszer olyan gy�l�kony, mint a nitromet�n.

Sz�val akkor hogyan n�veli a teljes�tm�nyt? Mint ismeretes, a foly�kony �zemanyagunk mellett egy m�sik “�zemanyagot” is ig�nybe vesz�nk a haszn�lat sor�n, amely n�lk�l a foly�kony r�sz mit sem �rne. Ez nem m�s, mint az oxig�n.
A belsõ�g�sû motorunk karbur�tora felelõs az�rt, hogy az “izz��zemanyagunkat” levegõvel (�s a benne l�võ oxig�nnel) keverve elõk�sz�tse a motor sz�m�ra. A porlaszt�shoz haszn�lt levegõ-�zemanyag kever�k ar�nya m�s �s m�s az egyes motort�pusokn�l. Csak n�velj�k a sz�ks�ges �zemanyagmennyis�get, amit m�r nem tudunk megfelelõ mennyis�gû oxig�nnel keverni, �s a motorunk meg�ll.

Ha teh�t megn�velhetn�nk a foly�kony �zemanyagunk mennyis�g�t an�lk�l, hogy biztos�tan�nk a megn�vekedett “levegõsz�ks�gletet”, teljes�tm�nyn�veked�st �rhetn�nk el. Nos, ez kivitelezhetõ. Egy belsõ�g�sû motor ugyanis k�t �s f�lszer t�bb nitromet�nt k�pes el�getni azonos t�rfogat� levegõben, mint metanolt. Ez teh�t teljes�tm�nyn�veked�st jelent, a dolog val�ban ennyire egyszerû.

M�gis, n�h�ny t�nyezõt figyelembe kell venn�nk. A mindennapi sportrep�l�seink sor�n b�tran haszn�lhatunk 5%-t�l 15% nitromet�nt tartalmazõ �zemanyagot, b�r egy trainer vagy egy Cub-szerû g�p eset�ben val�sz�nûleg nincs �rtelme 5%-n�l t�bb nitrot haszn�lni. Ha keveselj�k motorunk teljes�tm�ny�t, ugorjunk 10 vagy ak�r 15%-ra. Enn�l magasabb nitrotartalom nem aj�nlott (b�r nem �rt, haszn�lni sem haszn�l).


A nitro hat�sa nem csak a teljes�tm�nyn�veked�sben mutatkozik; alkalmaz�s�val alacsonyabb fordulatsz�m� �s stabilabb alapj�ratot �ll�thatunk be motorunkon. Egy egyszerû m�dszer annak eld�nt�s�re, hogy sz�ks�g�nk lehet-e (m�g t�bb) nitr�ra a k�vetkezõ (felt�telezve, hogy az izz�t�gyerty�nk j� �llapotban van):
Ind�tsuk be a motort, j�rassuk p�r m�sodpercig, hogy felmelegedhessen, majd a g�zkart mozgassuk alapj�rati �ll�sba. Ekkor vegy�k le a gyertyaizz�t�nkat a gyerty�r�l, �s figyelj�nk a fordulatsz�mra. Ha az alapj�rati fordulatsz�m cs�kken, n�velj�k a nitrotartalmat 5%-al. Ha az izz�t� elt�vol�t�sa ut�n az alapj�rati fordulatsz�m v�ltozatlan (stabil) marad, a nitromennyis�g�nk elegendõ.

A fentiekbõl a nitrot igen j� sz�nben t�ntett�k fel (hat�sa val�ban �ld�sos), azonban nem �rt tudnunk, hogy a leggyakoribb t�vhit, amely szerint egy kis nitro hozz�ad�s�val azonnali �s jelentõs teljes�tm�nyn�veked�st �r�nk el, nem igaz. Val�j�ban minden hozz�adott 5% nitrotartalommal 100rpm statikus (f�ld�n m�rt) fordulatsz�mn�veked�s �szlelhetõ. A levegõben a fordulatsz�mn�veked�s valamivel jelentõsebb (kisebb terhel�s), �s az alapj�rat is stabilabb lesz, de nagy csod�t ne v�rjunk.
A legegyszerûbb szab�ly a k�vetkezõ: ha a modell�nk j�l teljes�t, de „valami hi�nyzik”, n�velj�k a nitrotartalmat 5%-kal. Ha ez sem hozza meg a v�rt teljes�tm�nyn�veked�st, akkor egy nagyobb motorra van sz�ks�g�nk, nem pedig t�bb nitrora.

A nitrotartalom n�vel�s�vel a kompresszi�t is n�velj�k, �s ha ez�ltal t�ll�pj�k a motor optim�lis kompresszi�-szintj�t, akkor a teljes�tm�nyn�veked�s helyett cs�kken�st fogunk �szlelni, valamint a motorunk kev�sb� lesz “felhaszn�l�bar�t”. Ez a jelens�g azonban csak 15-20% f�l�tt �szlelhetõ, teh�t a kor�bban eml�tett hat�rok k�z�tt a nitro biztons�ggal haszn�lhat� (ne feledj�k, hogy minden motort�pus m�s �s m�s).

Sok helyen olvashat� a k�rd�s, miszerint a nitro val�ban hûti-e a motort. A v�lasz nem, sõt haszn�lat�val a motorunk magasabb hõm�rs�kleten �zemel majd, azonban ez a p�r sz�zal�kos hõm�rs�kletn�veked�s elhanyagolhat� hat�s�, �s nem �rtalmas.

Egy gyakran hangoztatott negat�v �ll�spont a nitroval szemben, hogy mar� hat�s�, �s a motorok korr�zi�j�t okozza. Val�j�ban a nitromet�n nem mar, �s a gy�rt�i is tagadj�k, hogy megt�madn� a motorunkat. Ettõl f�ggetlen�l tal�lkozhatunk olyan modellezõvel, aki meggyõzõd�ssel �ll�tja, hogy rendszeres haszn�lat ut�n az �g�st�rben a nitro negat�v nyomaira bukkant.
A teljess�g kedv��rt �me a nitro �g�sekor v�gbemenõ reakci�:

4CH3NO2 +3O2 -> 4CO2 + 6H2O + 2N2

Az �g�s v�geredm�nyek�nt teh�t sz�n-dioxid, nitrog�n, �s v�z keletkezik. A v�zben l�võ oxig�n val�ban id�zhet elõ rozsd�sod�st az �g�skamr�ban, azonban kapaszkodjunk meg: a metilalkohol �g�se sor�n is keletkezik ebbõl az õsi anyagb�l.

K�t megold�s: v�llaljuk a minim�lis kock�zatot, �s ezzel valamelyest (mennyivel vajon?) ler�vid�tj�k motorunk �lettartam�t, vagy f�lretessz�k a nitrot �s az �ltala aj�nlott elõny�ket, �s “tiszta” alkohol-olaj kever�kkel rep�l�nk. A d�nt�st neh�z esetben megk�nny�theti egy feldobott �rme. Tapasztalatom szerint azonban sok modellezõn�l ritka, hogy j� �reg motorj�t idõs kor�ra �s a m�g�tte �ll� sok-sok haszn�lati �r�ra val� tekintettel selejtez le, nem pedig egy ostoba hiba k�vetkezt�ben bek�vetkezett becsap�d�s vet v�get �r�kre a mûk�d�s�nek.

A nitro egyetlen hib�ja az �ra, ami kiss� borsoss� teheti az �zemanyagunkat. Ezt m�g tet�zi, hogy “mûk�d�si elv�bõl kifoly�lag” a motor fogyaszt�s�t is n�veli.

A k�rd�s teh�t adott: nitro vagy nem nitro? Mindenki pr�b�lja ki, �s d�nts�n k�sõbb.

Szerzõ: S�li Bal�zs   Forr�s: www.rcmodell.hu